Máriatövis: Természetes májvédelem és anyagcsere-támogatás

A máriatövis (Silybum marianum) az orvoslásban hosszú ideje alkalmazott növény, amelyet elsősorban a máj védelmére és a szervezet anyagcsere-funkcióinak támogatására használnak. Fő hatóanyaga a szilimarin, amely flavonolignánok keveréke, és kedvezően hat a máj egészségére, a vércukorszint szabályozására, valamint a szív- és érrendszer működésére. Emellett gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antifibrotikus tulajdonságokkal is rendelkezik, így fontos terápiás szer lehet különböző májbetegségek kezelésében.

Biokémiai összetétel és hatásmechanizmus

A máriatövis elsősorban szilimarint tartalmaz, amely flavonolignánokból (szilibin, szilidianin és szilikrisztin), valamint további bioaktív anyagokból, köztük taxifolinból, kvercetinből, kaempferolból és apigeninből áll (Raclariu-Manolică and Socaciu, 2023). Ezek az anyagok erős antioxidáns hatással rendelkeznek, és megvédik a májsejteket az oxidatív stressztől és a méreganyagoktól (Dhande et al., 2024). A szilimarin elősegíti a májsejtek regenerálódását, gátolja a gyulladásos folyamatokat, és a lipidperoxidáció gátlásával fokozza a máj méregtelenítő képességét (Surai et al., 2024). Antifibrotikus hatással is rendelkezik, mivel csökkenti a máj kollagéntermelését, és lassítja a májfibrózis előrehaladását (Jaffar et al., 2024). A kutatások lehetséges neuroprotektív hatásaira is utalnak, amelyek a neuroinflammáció csökkentésével és az idegsejtek oxidatív stressz melletti túlélésének támogatásával függnek össze (Yardım et al., 2021). Aktiválja a xenobiotikumok méregtelenítésében részt vevő enzimeket, ezáltal elősegíti a nehézfémek és más mérgező anyagok eltávolítását (Bjørklund et al., 2024). A gyilkos galóca (Amanita phalloides) által okozott toxikus májgyulladás esetén a szilimarin megakadályozza a méreganyagok bejutását a májsejtekbe, és felgyorsítja azok regenerálódását (Tuğcan and Akpınar, 2025). Emellett vizsgálják a bizonyos gyógyszerek alkalmazásával összefüggő májkárosodások kezelésében való lehetséges felhasználását is, például paracetamol vagy kemoterápiás szerek hosszú távú alkalmazása esetén (Okiljević et al., 2024; Wang et al., 2023).

A szénhidrát-anyagcserére és a szív- és érrendszerre gyakorolt hatás

A szilimarin javítja a sejtek inzulinérzékenységét, és segít szabályozni a vércukorszintet. A vizsgálatok igazolták a glikémiás paraméterekre gyakorolt kedvező hatását 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél (Ferdowsi et al., 2024). Emellett az LDL-koleszterin szintjének csökkentésével és az érbelhártya védelmével javítja a szív- és érrendszer egészségét. Hatásmechanizmusa az oxidatív stressz gátlásán és a szívszövet mitokondriális működésének javításán alapul (Ferdowsi et al., 2024; Zalat et al., 2021). Egyes tanulmányok szerint a szilimarin védőhatást gyakorolhat a szívszövetre iszkémia és reperfúziós károsodás esetén. Emellett szabályozza a lipidanyagcseréhez kapcsolódó gének expresszióját, ami hozzájárulhat az érelmeszesedés kockázatának csökkentéséhez (Kadoglou et al., 2022; Zalat et al., 2021).

Adagolás és kölcsönhatások más anyagokkal

A máriatövis ajánlott napi adagja a készítmény formájától függ. A szilimarin szokásos adagja adagonként 100–360 mg szilibinin között mozog, a maximális napi adag pedig 420–600 mg (Foghis et al., 2023). Farmakokinetikai vizsgálatok szerint szájon át történő alkalmazás után a szilimarinnak csupán 20–50 %-a szívódik fel, miközben az adag akár 80 %-a az epével ürül ki (Abenavoli and Milic, 2017; Javed et al., 2022). A módosított nanoformulációk, például a foszfatidilkolin- vagy liposzomális komplexek növelik a biológiai hozzáférhetőségét (Kesharwani et al., 2020). A máriatövis a szinergikus hatás érdekében más májvédő anyagokkal, például kurkuminnal vagy N-acetil-ciszteinnel is kombinálható (Chaachouay, 2025). Bár a szilimarin általában biztonságos, kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, például warfarinnal, sztatinokkal és egyes citosztatikumokkal, mivel befolyásolja a citokróm P450 enzimek aktivitását (Likhodii et al., 2024). A leggyakoribb mellékhatások az enyhe emésztőrendszeri panaszok, például a puffadás vagy a hasmenés (Akhtar et al., 2023).

Lehetséges alternatívák és kapcsolódó készítmények

A máriatövishez hasonló hatásokkal rendelkeznek más növényi kivonatok is, például a kínai kúszómagnólia (Schisandra chinensis) vagy az articsókakivonat (Cynara scolymus), amelyek támogatják a méregtelenítést és a máj egészségét (Pereira, 2016). A kínai kúszómagnólia májsejtvédő hatású lignánokat tartalmaz (Skalski et al., 2025), míg az articsóka serkenti az epetermelést és támogatja az emésztési folyamatokat (Moradi et al., 2021). Jelentős a szilimarin és a rezveratrol kombinációja is, amely felerősíti annak antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásait (Farzanegan et al., 2019). Ezen anyagok szinergikus kombinációi javíthatják a májbetegségek és az anyagcserezavarok kezelésének hatékonyságát (Pereira, 2016).

A máriatövis felhasználásának jövőbeli lehetőségei

Az elmúlt években vizsgálják a szilimarin felhasználását olyan neurodegeneratív betegségek kezelésében, mint az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, mivel képes gátolni az agyszövetben kialakuló neuroinflammációt és oxidatív stresszt (Ashique et al., 2024). Onkológiai felhasználási lehetőségeit is tesztelik, mivel bizonyos típusú daganatsejtekkel szemben antiproliferatív hatást mutat. Kísérleti vizsgálatok szerint a szilimarin a sejtek túléléséhez kapcsolódó jelátviteli útvonalak modulálásával befolyásolhatja a daganatsejtek apoptózisát (Emadi et al., 2022; Wang et al., 2023). Egy másik kutatási irány a szilimarin nanoformulációinak alkalmazása a biológiai hozzáférhetőség és a terápiás hatékonyság javítása érdekében (Kesharwani et al., 2020). A kutatások immunmoduláló hatásaira és az autoimmun betegségek kezelésében rejlő lehetőségeire is összpontosítanak (Esmaeil et al., 2017; Surai et al., 2024).

Összegzés

A máriatövis erős természetes antioxidáns, amely az emberi egészségre gyakorolt hatások széles skálájával rendelkezik. Védi a májat, támogatja a vércukorszint szabályozását, jótékony hatással van a szívre, valamint a neurodegeneratív és daganatos betegségek kezelésében is lehetnek benne lehetőségek. Hatásainak jobb megértéséhez és a különböző egészségügyi javallatokhoz alkalmazott adagolás optimalizálásához további klinikai vizsgálatok szükségesek.

A Kratom World számára írta:
Ing. Matěj Malík, Ph.D.
Tudományos munkatárs, posztdoktori kutató
Agrobiológiai, Élelmiszer- és Természeti Erőforrások Kara, Prágai Cseh Élettudományi Egyetem (ČZU)
Agrokörnyezeti Kémiai és Növénytáplálási Tanszék

Források:

• Abenavoli, L., Milic, N., 2017. Chapter 45 - Silymarin for Liver Disease, In: Muriel, P. (Ed.), Liver Pathophysiology. Academic Press, Boston, pp. 621-631. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-804274-8.00045-X.
• Akhtar, M.N., Saeed, R., Saeed, F., Asghar, A., Ghani, S., Ateeq, H., Ahmed, A., Rasheed, A., Afzaal, M., Waheed, M., Hussain, B., Asif Shah, M., 2023. Silymarin: a review on paving the way towards promising pharmacological agent. International Journal of Food Properties. 26, 2256-2272. https://doi.org/10.1080/10942912.2023.2244685.
• Ashique, S., Mohanto, S., Kumar, N., Nag, S., Mishra, A., Biswas, A., Rihan, M., Srivastava, S., Bhowmick, M., Taghizadeh-Hesary, F., 2024. Unlocking the possibilities of therapeutic potential of silymarin and silibinin against neurodegenerative Diseases-A mechanistic overview. European Journal of Pharmacology. 981, 176906. https://doi.org/10.1016/j.ejphar.2024.176906.
• Bjørklund, G., Cruz-Martins, N., Goh, B.H., Mykhailenko, O., Lysiuk, R., Shanaida, M., Lenchyk, L., Upyr, T., Rusu, M.E., Pryshlyak, A., Shanaida, V., Chirumbolo, S., 2024. Medicinal Plant-derived Phytochemicals in Detoxification. Current Pharmaceutical Design. 30, 988-1015. https://doi.org/10.2174/1381612829666230809094242.
• Dhande, D., Dhok, A., Anjankar, A., Nagpure, S., 2024. Silymarin as an Antioxidant Therapy in Chronic Liver Diseases: A Comprehensive Review. Cureus. 16, e67083. https://doi.org/10.7759/cureus.67083.
• Emadi, E., Ghasemzadeh Rahbardar, M., Mehri, S., Hosseinzadeh, H., 2022. A review of therapeutic potentials of milk thistle (Silybum marianum L.) and its main constituent, silymarin, on cancer, and their related patents. Iranian Journal of Basic Medical Sciences. 25, 1166-1176. https://doi.org/10.22038/ijbms.2022.63200.13961.
• Esmaeil, N., Anaraki, S.B., Gharagozloo, M., Moayedi, B., 2017. Silymarin impacts on immune system as an immunomodulator: One key for many locks. International Immunopharmacology. 50, 194-201. https://doi.org/10.1016/j.intimp.2017.06.030.
• Farzanegan, A., Shokuhian, M., Jafari, S., Shirazi, F.S., Shahidi, M., 2019. Anti-histaminic Effects of Resveratrol and Silymarin on Human Gingival Fibroblasts. Inflammation. 42, 1622-1629. https://doi.org/10.1007/s10753-019-01023-z.
• Ferdowsi, S., Shidfar, F., Heidari, I., Kashi, M., Sohouli, M.H., Sarrafi Zadeh, S., 2024. Effect of silymarin on lipid profile and glycemic control in patients with type 2 diabetes mellitus. Phytotherapy Research. 38, 4667-4674. https://doi.org/10.1002/ptr.8273.
• Foghis, M., Bungau, S.G., Bungau, A.F., Vesa, C.M., Purza, A.L., Tarce, A.G., Tit, D.M., Pallag, A., Behl, T., ul Hassan, S.S., Radu, A.-F., 2023. Plants-based medicine implication in the evolution of chronic liver diseases. Biomedicine & Pharmacotherapy. 158, 114207. https://doi.org/10.1016/j.biopha.2022.114207.
• Chaachouay, N., 2025. Synergy, Additive Effects, and Antagonism of Drugs with Plant Bioactive Compounds. Drugs and Drug Candidates. 4, 4. https://doi.org/10.3390/ddc4010004.
• Jaffar, H.M., Al-Asmari, F., Khan, F.A., Rahim, M.A., Zongo, E., 2024. Silymarin: Unveiling its pharmacological spectrum and therapeutic potential in liver diseases—A comprehensive narrative review. Food Science & Nutrition. 12, 3097-3111. https://doi.org/10.1002/fsn3.4010.
• Javed, S., Kohli, K., Ahsan, W., 2022. Bioavailability augmentation of silymarin using natural bioenhancers: An in vivo pharmacokinetic study. Brazilian Journal of Pharmaceutical Sciences. 58, e20160. https://doi.org/10.1590/s2175-97902022e20160.
• Kadoglou, N.P.E., Panayiotou, C., Vardas, M., Balaskas, N., Kostomitsopoulos, N.G., Tsaroucha, A.K., Valsami, G., 2022. A Comprehensive Review of the Cardiovascular Protective Properties of Silibinin/Silymarin: A New Kid on the Block. Pharmaceuticals. 15, 538. https://doi.org/10.3390/ph15050538.
• Kesharwani, S.S., Jain, V., Dey, S., Sharma, S., Mallya, P., Kumar, V.A., 2020. An overview of advanced formulation and nanotechnology-based approaches for solubility and bioavailability enhancement of silymarin. Journal of Drug Delivery Science and Technology. 60, 102021. https://doi.org/10.1016/j.jddst.2020.102021.
• Likhodii, S., Chin, A.C., Baskin, L.B., 2024. Chapter 22 - Role of therapeutic drug monitoring to identify clinically significant drug–herbal supplement interaction, In: Dasgupta, A. (Ed.), Therapeutic Drug Monitoring (Second Edition). Academic Press, pp. 515-544. https://doi.org/10.1016/B978-0-443-18649-3.00015-X.
• Moradi, S., Shokri-Mashhadi, N., Saraf-Bank, S., Mohammadi, H., Zobeiri, M., Clark, C.C.T., Rouhani, M.H., 2021. The effects of Cynara scolymus L. supplementation on liver enzymes: A systematic review and meta-analysis. International Journal of Clinical Practice. 75, e14726. https://doi.org/10.1111/ijcp.14726.
• Okiljević, B., Martić, N., Govedarica, S., Andrejić Višnjić, B., Bosanac, M., Baljak, J., Pavlić, B., Milanović, I., Rašković, A., 2024. Cardioprotective and Hepatoprotective Potential of Silymarin in Paracetamol-Induced Oxidative Stress. Pharmaceutics. 16, 520. https://doi.org/10.3390/pharmaceutics16040520.
• Pereira, C.S.C., 2016. Providing scientific evidence for the use of dietary supplements: a case study in hepatoprotective plants, Departamento de Química Analítica, Nutrición y Bromatología. Universidad de Salamanca, Salamanca, pp. 1-204. https://doi.org/10.14201/gredos.129635.
• Raclariu-Manolică, A.C., Socaciu, C., 2023. Detecting and Profiling of Milk Thistle Metabolites in Food Supplements: A Safety-Oriented Approach by Advanced Analytics. Metabolites. 13, 440. https://doi.org/10.3390/metabo13030440.
• Skalski, B., Kuźniak, E., Kowalska, I., Sikora, M., Olas, B., 2025. A Review of the Biological Activity and Structure–Property Relationships of the Main Compounds from Schisandra chinensis. Nutrients. 17, 436. https://doi.org/10.3390/nu17030436.
• Surai, P.F., Surai, A., Earle-Payne, K., 2024. Silymarin and Inflammation: Food for Thoughts. Antioxidants. 13, 98. https://doi.org/10.3390/antiox13010098.
• Tuğcan, M.O., Akpınar, A.A., 2025. Mushroom poisoning: An updated review. Turkish Journal of Emergency Medicine. 25, 10-16. https://doi.org/10.4103/tjem.tjem_129_24.
• Wang, Y., Yuan, A.-J., Wu, Y.-J., Wu, L.-M., Zhang, L., 2023. Silymarin in cancer therapy: Mechanisms of action, protective roles in chemotherapy-induced toxicity, and nanoformulations. Journal of Functional Foods. 100, 105384. https://doi.org/10.1016/j.jff.2022.105384.
• Yardım, A., Kucukler, S., Özdemir, S., Çomaklı, S., Caglayan, C., Kandemir, F.M., Çelik, H., 2021. Silymarin alleviates docetaxel-induced central and peripheral neurotoxicity by reducing oxidative stress, inflammation and apoptosis in rats. Gene. 769, 145239. https://doi.org/10.1016/j.gene.2020.145239.
• Zalat, Z., Kohaf, N., Alm El-Din, M., Elewa, H., Abdel-Latif, M.M.M., 2021. Silymarin: A promising cardioprotective agent. Azhar International Journal of Pharmaceutical and Medical Sciences. 1, 13-21. https://doi.org/10.21608/aijpms.2021.52962.1014.